fbpx

A kaparós sorsjegyek elszámolása

kaparós sorsjegy

máj 31

2019

A kaparós sorsjegyek elszámolása

Mit kell tennünk, ha sorsjegyeket árusítunk?

Néha mindenki szerencsét próbál. Az egyik legkeresettebb módja ennek a szerencsejáték, melynek legkisebb tagjai a kaparós sorsjegyek. Bemegyünk, megvesszük, akár azonnal le is kaparjuk, és vagy kihajítjuk a nem nyertes szelvényt, vagy beváltjuk egy újra a nyereményt. Ez ilyen egyszerű, ám, ha a másik oldalon ülünk, akkor bizony rengeteg kérdés merülhet fel a kaparós sorsjegyek elszámolásával, a jutalékokkal, a könyveléssel és sok más egyébbel kapcsolatban.

Induljunk ki abból, hogy egy társaság, mely sorsjegyeket árul, megveszi azokat a Szerencsejáték Zrt.-től, melyeket azonnal ki is fizet. Ez egy gazdasági eseménynek számít, melynek így a folyamatát tükröző összes bizonylat adatait szabályszerűen rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartásokban. Először is, a Szerencsejáték Zrt. elszámolási bizonylatot állít ki, mely tartalmazza a sorsjegyek vételi árát is. A társaságnak könyvelnie kell ebben az esetben az elszámolási bizonylat alapján a sorsjegyek megvásárlását, méghozzá „készlet”-növekedésként, valamint a zrt.-vel szembeni kötelezettségként.

De vajon mi a helyzet a jutalékkal? A társaságnak arról számlát kell kiállítania, és árbevételként kell elszámolnia a zrt.-vel szemben, mint követelést. Ezt az elszámolási bizonylat alapján azonban be kell számítani a zrt.-vel szembeni kötelezettség teljesítésébe is, majd a különbözetet kell pénzügyileg rendezni. „A zrt.-től kapott jutalékot nem terheli áfafizetési kötelezettség az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján.”

Ezek után a következő lépés, amikor a társaság eladja a sorsjegyeket. Ilyenkor a vevő által fizetett ellenértéket természetesen be kell ütni a pénztárgépbe. Az imént említett jogszabály szerint viszont ügyelni kell arra, hogy a sorsjegyek eladása is áfa mentes, így az ellenértéket adómentes árbevételként kell majd elszámolni. Az eladott sorsjegyek beszerzési árát az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni. Előfordulhat, hogy a vételi érték és az eladási érték ugyanannyi, ilyenkor a beszerzési értéknek és az árbevételként elszámolt összegnek is egyeznie kell.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a sorsjegyek értékesítési, illetve beváltási határideje lejárhat, ugyanakkor visszavásárlásra nincs lehetőség. Éppen ezért ebben az esetben a „készleten” maradt sorsjegyeket ki kell selejtezni, beszerzési értéküket pedig az egyéb ráfordítások között kell majd elszámolni.

Az egyik legfőbb kérdés, hogy mi van akkor, ha a vásárlónak végre szerencséje van, és nyer a társaság által értékesített sorsjeggyel? Ilyenkor a sorsjegy szerinti nyeremény kifizetését be kell ütni a pénztárgépbe, majd az illetékes lottózóval szembeni követelésként kell könyvelni. Amikor a lottózóban kifizetik a nyereményt az átvett bizonylatok alapján, akkor a lottózóval szembeni követelést csökkenteni kell az adott összeggel.

De, ahogy a cikk elején azt említettük, a legtöbben ilyenkor újabb sorsjegyet kérnek a nyeremény összegéért, tehát térítés nélkül kerül sor egy újabb sorsjegy átadására. Ilyen esetben ezt is könyvelni kell az illetékes lottózóval szembeni követelésként és árbevételként, a sorsjegy beszerzési értékének kivezetésével együtt. Figyelni kell, ugyanis, ha a lottózó kiegyenlíti a követelést, illetve, ha újabb sorsjegyet ad át, azt eltérő módon kell rögzíteni a könyvviteli nyilvántartásokban.

Önnek is van számviteli kérdése?

Próbálja ki szolgáltatásunkat és legyen az előfizetőnk

További információ

Copyrights © 2018. All rights reserved | Website by Marketing Market | Adatkezelési tájékoztató | Ügyféltájékoztató

cards