Kérdés: A társaság megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet. Visszavásárlásra nincs lehetőség. A zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi a társaság által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell a társaságnál könyvelni? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Ha ez a bevétel, akkor mi az elábé? Ha igen, akkor mentes a bevétel? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni? Hova könyvelendő? A nyertes sorsjegyeket be kell vinni egy lottózóba, ahol számviteli bizonylattal kifizetik a nyeremény összegét. A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
Válasz: Kissé rövidítettük a kérdést az ismétlések elkerülése érdekében.
A válasznál a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményeiből kell kiindulni. Minden gazdasági eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A könyvelés bizonylatának szabályszerűnek is kell lennie.Milyen gazdasági eseményeket rögzített a kérdező, és mi a bizonylata ezen gazdasági eseményeknek?
A társaság sorsjegyeket vásárol a Szerencsejáték Zrt.-től. A zrt. elszámolási bizonylatot állít ki, amely tartalmazza a sorsjegyek vételi árát is. A társaságnál az elszámolási bizonylat alapján a sorsjegyek megvásárlását „készlet”-növekedésként és a zrt.-vel szembeni kötelezettségként könyvelni kell: T 261 – K 454.Az Szt., az Áfa-tv. nem ismeri az önszámlázást. A jutalékról a számlát a társaságnak kell kiállítania, és árbevételként elszámolnia a zrt.-vel szemben mint követelést: T 311 – K 91-92. Ezt a követelést azonban az elszámolási bizonylat alapján a zrt.-vel szembeni kötelezettség teljesítésébe be kell számítani: T 454 – K 311, és a különbözetet kell pénzügyileg rendezni: T 454 – K 384. A zrt.-től kapott jutalékot nem terheli áfafizetési kötelezettség az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján.
A társaság eladja a sorsjegyeket, a vevő által fizetett ellenértéket természetesen be kell ütni a pénztárgépbe, a sorsjegyek eladása is áfamentes (a hivatkozott jogszabályi hely szerint), az ellenértéket adómentes árbevételként kell elszámolni: T 381 – K 91-92, és az eladott sorsjegy beszerzési árát az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni: T 814 – K 261. (Ha a sorsjegyek ellenértéke a társaság által történő értékesítésekor ugyanannyi, mint amennyi a vételi értéke volt a zrt. elszámolási bizonylata szerint, akkor az árbevételként elszámolt összeggel meg kell, hogy egyezzen az eladott áruk beszerzési értékeként kimutatott érték!)
Itt kell megjegyezni, amennyiben a sorsjegyek értékesítési (beváltási) határideje lejárt, és nem értékesítettek minden sorsjegyet, a „készleten” maradt sorsjegyeket ki kell selejtezni, bekerülési (beszerzési) értéküket pedig az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: T 8693 – K 261.
A sorsjegy szerinti nyeremény kifizetését természetesen be kell ütni a pénztárgépbe, és könyvelni kell az illetékes lottózóval szembeni követelésként: T 368 – K 381. Amikor a lottózóban kifizetik a nyereményt az átvett bizonylatok alapján, akkor a lottózóval szembeni követelést kell csökkenteni a kapott összeggel: T 381 – K 368.Ha a nyeremény – térítés nélkül – újabb sorsjegy átadása, akkor azt is könyvelni kell az illetékes lottózóval szembeni követelésként és árbevételként: T 368 – K 91-92, a sorsjegy beszerzési értékének kivezetésével: T 814 – K 261. Amennyiben a lottózó kiegyenlíti a követelést, akkor: T 381 – K 368; ha újabb sorsjegyet ad át, azt a társaságnál sorsjegybeszerzésként kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni: T 261 – K 368.
