fbpx

Követelés kiegyenlítése zálogtárgy birtokbavételével

Követelés kiegyenlítése zálogtárgy

Júl 18

2019

Követelés kiegyenlítése zálogtárgy birtokbavételével

Egy kacifántos ügy feltérképezése

Sajnos a mai világban elég gyakran előfordulhat, hogy egy cég képtelen kifizetni a tartozásait. Ilyen esetekben a lejárt követeléseket más úton-módon is rendezni lehet. Például egy zálogtárgy segítségével. Természetesen ilyenkor rengeteg egyéb tényező is színezheti még a helyzetet, így most egy igazán kacifántos példát nézünk meg, hogy mindennemű, a témával kapcsolatosan bennünk felmerülő kérdésre választ kaphassunk.

Tételezzük fel, hogy „X” társaság egy engedményezési szerződés keretein belül megszerezte azt az „Y” társasággal szembeni lejárt követelését „Z” társaságtól 10 000 Forintért, melynek összege 100 000 Forintnak megfelelő deviza + annak a kamata. Ezzel együtt „X” társaságra szállt át az „Y” társaság tartozásának biztosítékaként szolgáló zálogjog is, ami egy ingatlan. Azért, hogy az ügylet lezárása még gördülékenyebb és még gyorsabb legyen, „X” társaság még egy külön megállapodást is kötött „Y” társasággal, melynek értelmében 25 000 Forintnyi elszámolási kötelezettség megfizetésével azonnali birtokbavétellel tulajdonossá vált.

Ebben az egyszerűnek egyáltalán nem mondható esetben milyen kötelezettségeink vannak, ha „X” társaság szemszögéből vizsgáljuk a helyzetet? „X” társaság tehát vásárolt egy követelést 10 000 Forintért „Z” társaságtól. Ezt a vásárolt követelések között kell majd állományba vennie (T 3651 – K 384). Itt fontos megemlíteni, hogy bár a követelést biztosító zálogjog is „X” társaságra szállt át, azt a következő összegben indokolt kimutatni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, mint jövőbeni követelést: a vásárolt követelés vételkori becsült értéke 100 000 Forintnak megfelelő deviza vételkori árfolyamon számított forintértéke + az eredeti szerződés szerinti kamat együttes összege, amely feltételezhetően több, mint 100 000 Forint.

Mivel közben született egy külön megállapodás is, ezért az egész ügylet teljesen sajátos módon zárul le. Ennek eredményeként az ingatlan „X” társaság tulajdonába került, ami egyben azt is jelentette, hogy az „Y” társaság egyrészt kiegyenlítette a tartozását, másrészt pedig a tartozása és a 25 000 Forint megfizetése ellenében eladta a zálogjoggal terhelt ingatlant. Ez egy újabb könyvelési tételt jelent „X” társaságnak (T 4799 – K 384).

De hogyan is lehetne meghatározni pontosan „Y” társaság tartozásának az értékét, mindezeket figyelembe véve? Ahogy fentebb már említettük, a külön megállapodás megkötésének időpontjában érvényes, választott devizaárfolyamon Forintra átszámított érték, valamint a külön megállapodás megkötésének időpontjáig felmerült kamat együttes összege teszi ki a teljes tartozást. Jelen esetünkben ez legyen 105 000 Forint.

Ezt figyelembe véve természetesen könyvelni kell (T 4799 – K 3651) a vásárolt követelés kiegyenlítését is, a fent levezetettek alapján 105 000 Forint összegben. Ezen felül a 3651. számlán mutatkozó egyenleget is át kell vezetni a pénzügyi műveletek egyéb bevételei közé (T 3651 – K 9781), melynek összege 95 000 Forint lesz.

Az „Y” társaság tartozásának összegét tehát 105 000 Forintban állapítottuk meg. Az „X” társaság az „Y” társaságnak 25 000 Forintot fizetett. Ezeket összevetve a követelést biztosító ingatlan külön megállapodás szerinti értéke 130 000 Forint. Így „Y” társaságnak az „X” társaság tulajdonába került ingatlant 130 000 Forint értékben kell számláznia. Hogy ez ÁFA felszámításával, vagy anélkül történik-e, azt az „Y” társaságra vonatkozó áfatörvényi szabályok fogják eldönteni.

Milyen könyvelési kötelezettség merül még fel a fentieken kívül? Az „X” társaság az „Y” társaságtól kapott számlát, mint tárgyi eszköz beszerzését, elsődlegesen a beruházási számlán kell, hogy könyvelje (T 161, 466 – K 455). Ezt követően az „Y” társasággal szembeni követelésébe a 4799. számlán beszámítja tartozását – vagyis 130 000 Forintot (T 455 – K 4799).

Az egész ügyletet tekintve felmerülhet még egy igazán fontos kérdés. Méghozzá az, hogy milyen hatása lesz ennek az adózásra nézve? Illetve a társasági adó alapot befolyásolja-e? Mivel a vásárolt követelés ki lett egyenlítve az adós által, így az „X” társaságnál nőtt a pénzügyi műveletek egyéb bevétele. Szám szerint ez esetünkben 95 000 Forintot jelent. Az adózás előtti eredménye így ezzel azonos összegben nő, ahogy a társasági adó alapja is, amennyiben ezt a növekedést nem kompenzálja semmilyen veszteség jellegű tétel. „A pénzügyi műveletek egyéb bevétele összegével a Tao-tv. 7., illetve 8. §-a szerint nem lehet csökkenteni, illetve külön nem kell növelni az adózás előtti eredményt, azt időbelileg sem lehet elhatárolni.”

Számviteli kérdések és válaszok

Próbálja ki ingyen szolgáltatásunkat! Küldje el számviteli kérdését szakértőinknek

Copyrights © 2019. All rights reserved | Website by Marketing Market | Adatkezelési tájékoztató | Ügyféltájékoztató

cards