fbpx

Végrehajtás kalauz

végrehajtás

Júl 12

2019

Végrehajtás kalauz

Letiltási sorrend és végrehajtás alá vonható munkabér

Azzal mindenki tisztában van, hogy egy munkaszerződésben szereplő összeg sosem az, amit aztán majd kézhez is fogunk kapni. A munkabért ugyanis különböző levonások terhelik. Azonban ezen felül is számíthatunk egyéb levonásokra, letiltásokra és végrehajtási folyamatokra, amennyiben valamilyen úton módon tartozásba keveredünk. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor szeretnénk tisztában lenni azzal, hogy pontosan mire is számíthatunk.

Alapesetben, a Vht. /a bírósági végrehajtásról szóló törvény/ 61. § (1) bekezdésében foglaltak szerint elmondható, hogy a végrehajtás során azt az összeget kell alapul venni a munkabérből történő levonás során, mely már „nettósítva” van. Mit is értünk ez alatt? Azt az összeget, mely fennmarad a jogszabály szerinti levonással teljesítendő adó, vagyis adóelőleg, valamint az egészségbiztosítás, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, illetve az egyéb járulékok levonása után.

A „nettósított” munkabérből ezek után általában 33%-ot, kivételes esetekben 50%-ot lehet levonni, méghozzá letiltás keretében [Vht. 65. § (1)-(3) bek.]. Azonban más a helyzet akkor, ha valakinek a nettó bére meghaladja a minimálnyugdíj ötszörösét. „A letiltás alapjául szolgáló követelés jogcímétől függetlenül, korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, azaz 2019-ben 142 500 Ft-ot (Vht. 63. §; 168/1997. Korm. rendelet 11. §)”.

Sajnos akadnak olyan esetek is, amikor nem csupán egy, hanem több várakozó végrehajtás is életbe lépne. Ilyenkor vajon hogyan alakul a folyamat, mi a sorrend és milyen arányban kell számítani a letiltásokra? Tételezzük fel, hogy valakinek a „nettósított” munkabére 300 000 Ft, és több követelés is él vele szemben. Ezek közül az egyik egy 100 000 Ft-os régebbi, a másik egy 80 000 Ft-os újabb gyerektartás, a harmadik pedig egy 50 000 Ft-os egyéb tartozás. Ilyenkor milyen sorrendben és főként milyen összegben számíthat vajon végrehajtásra?

Ilyen esetekben az adóssal szemben fennálló, több követelést a Vht. 165. §-ában meghatározott sorrendben kell levonni [Vht. 64. § (1) bek.]. Eszerint először a jogcímeket kell figyelembe venni. Amelyik jogcím előbb áll, az kerül elsőnek levonásra, majd ezt követik a sorrendben hátrébb következő jogcímen fennálló tartozások. Előfordulhat az is, hogy ugyanazon a jogcímen szerepel több követelés is, mint például a fent említett esetben, ahol két gyermektartás is várat magára. Ilyenkor aszerint kell megállapítani a sorrendet, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások, vagyis a levonás alapjául szolgáló okiratok közül melyik érkezett be előbb a munkáltatóhoz.

A fenti esetünkben először is tisztáznunk kell, hogy a több követelés fennállása miatt 50% vonható végrehajtás alá a „nettósított” bérből, ami elvileg 150 000 Ft lenne. Azonban, ahogy azt már korábban említettük, ez nem vonatkozik a 142 500 Ft-ot meghaladó részre, így a végrehajtás alá vonható összeg ebben a helyzetben 157 500 Ft lesz. A sorrendet illetően az első a korábban beérkezett, 100 000 Ft-os gyerektartás lesz, majd ezt követi a másik gyerektartás. Erre viszont már csak 57 500 Ft marad, a harmadik tartozásra pedig semmi.

Azonban előfordulhat az is, hogy a bíróság arányos kifizetésről rendelkezik a gyerektartásokat illetően [Vht. 64. § (3) bek.]. Ebben az esetben a beérkezési sorrend már nem számít, és a régebbi követelésre 87 500 Ft-ot, az új gyerektartásra pedig 70 000 Ft-ot kell kifizetni. Az egyéb tartozásra viszont most sem teljesíthető kifizetés, hiszen nem marad végrehajtás alól mentes munkabér már, és az a levonási sorrendben hátrébb álló jogcímen szerepel.

Munkaügyi kérdések és válaszok

Próbálja ki ingyen szolgáltatásunkat! Küldje el munkaügyi kérdését szakértőinknek

Copyrights © 2018. All rights reserved | Website by Marketing Market | Adatkezelési tájékoztató | Ügyféltájékoztató

cards