fbpx

Járulékfizetés átalányadózó egyéni vállalkozó esetében

átalányadózó egyéni vállalkozó

ápr 02

2019

Járulékfizetés átalányadózó egyéni vállalkozó esetében

Milyen kérdések fordulhatnak meg a fejünkben, és mi ezekre a jó válasz?

Az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetésére teljesen más szabályok vonatkoznak, mint az általános esetekben. Ezekkel nem árt tisztában lennünk, hiszen máskülönben sok-sok homályos folt és kérdés merülhet fel bennünk.

Az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetésének szabályait a Tbj (a társadalombiztosítási ellátásra és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény) 29.§ (3) bekezdése szabályozza. Ennek alapján az átalányadózó egyéni vállalkozó mind a nyugdíjjárulékot, mind pedig az egészségbiztosítási-, és munkaerőpiaci járulékot az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. Míg az elsőnek alapja havonta legalább a minimálbér, vagyis a garantált bérminimum, addig utóbbi kettő járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

Ezt szó szerint értelmezve tisztán láthatjuk, hogy a járulékalap ennél persze magasabb is lehet. Ilyenkor pedig felmerülhet a kérdés, hogy dönthet-e úgy az átalányadózó egyéni vállalkozó, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. A szabály lényege azonban inkább a „minimum” szóban keresendő.

A kérdésre visszatérve viszont, hasonlóan a személyi jövedelemadó szerinti adózást alkalmazó vállalkozóhoz, az átalányadózó egyéni vállalkozó sem vállalhatja, hogy a fent leírtaknál magasabb összeg után fizeti meg a járulékait. Vagyis „az átalányadózó egyéni vállalkozó havi járulékalapja főszabály szerint [Tbj-tv. 29. § (3) bekezdése] az átalányadó alapja azzal, hogy a járulékokat legalább az előzőekben említett minimumalapok után meg kell fizetni.”

Viszont, amennyiben az átalányadó alapja a megadott minimumot túlszárnyalta adott hónapban, abban az esetben nem csak lehetséges, hanem kötelező is a minimumoknál magasabb járulékfizetés. Ez viszont csak és kizárólag arra a hónapra vonatkozik. Tehát újra visszatérve a felmerülő kérdésünkre, a magasabb összeg utáni járulékfizetés csak akkor lehetséges, ha a megadott minimumot meghaladta az átalányadó-alap. Ehhez már csak azt kell megértenünk, hogy pontosan mi is az átalányadó alapja. Az pedig nem más, mint a vállalkozó bevételéből, a törvényben meghatározott mértékű költséghányad levonása.

Önnek is van társadalombiztosítási kérdése?

Próbálja ki szolgáltatásunkat és legyen az előfizetőnk

További információ

Copyrights © 2018. All rights reserved | Website by Marketing Market | Adatkezelési tájékoztató | Ügyféltájékoztató

cards