fbpx

Utólag fizetett munkabér

munkabér

jún 19

2019

Fizetésképtelenség munkabér esetén

Utólag tudunk csak munkabért adni? Mit lehet tenni és milyen következményekkel jár ez?

Normális esetben egy adott munkahelyen minden folyik a maga medrében. A fizetések a megfelelő időben érkeznek az alkalmazottaknak és ez nem jelent gondot a cégnek sem. De sajnos még akkor is felütheti a fejét a fizetésképtelenség, ha erre nem is számítottunk. Mit lehet tenni ilyenkor?

Tételezzük fel, hogy egy adott cég átmenetileg fizetésképtelenné vált, azonban előreláthatólag nagyobb összegű bevételre tesz majd szert 2-3 hónapon belül. Természetesen ilyen előszelek mellett felmerülhet a kérdés, hogy el lehet-e halasztani a munkavállalói bér kifizetését, hiszen azt a közeljövőben – minden más tartozással egyetemben – rendezni tudná a cég. És amennyiben lehetséges, akkor milyen formában történhet ez meg?

Tudnunk kell, hogy az Mt. (Munka törvénykönyve) nagyon szigorú szabályokat fogalmaz meg a munkavállaló és a munkabér védelmében. Az egyik legfontosabb a 163. §-ban olvasható, mely szerint a munkavállaló semmilyen körülmények között nem mondhat le munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal. Ettől a szabálytól tehát nincs lehetőség semmilyen eltérésre.

Meg kell említeni továbbá az Mt. 155. §-ának (1) bekezdését is, mely kimondja, hogy eltérő megállapodás hiányában a munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal el kell számolni munkavállaló részére. A kifizetett munkabér elszámolásáról írásbeli tájékoztatást kell adni a tárgyhónapot követő hó tizedik napjáig. Emellett fontos még az Mt. 157. §-ának (1) bekezdése is, melynek értelmében a munkabért ki kell fizetni a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig.

Most, hogy az alapokat tisztáztuk a munkabérrel kapcsolatban, térjünk is rá a fent feltett kérdésekre. Az utolsó két szabályozástól ugyanis eltérő megállapodást is köthetnek a felek. Ezekben az esetekben pedig azt sem köti ki a törvény, hogy ez az eltérés feltétlenül a munkavállaló javát szolgálja. Ez tehát azt jelenti, hogy egy ilyen egyedi, és remélhetőleg csupán átmeneti esetben születhet olyan megállapodás, mely a munkabér utólagos elszámolásáról szól. Ez ilyenkor természetesen mindkét fél érdeke, hiszen a dolgozó szempontjából is jobb, ha megmarad a munkahelye, még akkor is, ha csak később kapja meg a bérét.

De milyen formában kell ezt intézni? A megállapodásnak mindenképpen írásban kell létrejönnie, és fontos, hogy a felek közös akaratát fejezze ki. Ennek írásba foglalását a munkáltatónak kell intéznie, és egy aláírt példányát át kell adnia a munkavállalónak. Nagyon fontos, hogy a megbeszélt időponton kívül a megállapodásnak ki kell térnie a kamatra is. Mivel a munkabér elszámolására és kifizetésére utólag kerül majd sor, így a munkáltató köteles a jegybanki alapkamatnak megfelelő összegű kamatot is fizetni majd dolgozója részére.

Ezek tisztázása után már csak egy kérdés maradt hátra. Mivel a munkáltató zavartalan működéséhez elengedhetetlen, hogy szerepeljen a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ezért aztán egyáltalán nem mindegy, hogy mikor kell kifizetni a munkabéreket terhelő közterheket. Mivel adott időpontban képtelen lenne a fizetésre a cég, ezért a fent említett, köztartozásmentes adózói státuszt el is veszítené. Tehát lényeges kérdés, hogy bevallhatja-e, és fizetheti-e utólag – vagyis a munkabér kifizetésének időpontjával megegyezően – a közterheket is?

Szerencsére a válasz kedvező, hiszen a munkabér közterheit akkor kell bevallani és megfizetni, amikor megtörtént a tényleges elszámolás és kifizetés. Így tehát a levezetett megoldás segítségével a munkáltató rendezni tudja az átmeneti pénzügyi problémáit, emellett meg tudja tartani a köztartozásmentes státuszát is. Ráadásul a munkavállaló is jól jár, hiszen biztosítva lesz, hogy munkahelye megmarad.

Természetesen nem szabad megfeledkezni ehhez a munkáltatónak arról, hogy az előírás szerint eleget tegyen majd a bevallási kötelezettségeinek. Ennek során pedig figyelnie kell arra, hogy „a Tbj-tv. R. 4. §-ának (2) bekezdése szerint az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelést) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre azt kifizették.”

Társadalombiztosítási kérdések és válaszok

Próbálja ki ingyen szolgáltatásunkat! Küldje el társadalombiztosítási kérdését szakértőinknek

Copyrights © 2018. All rights reserved | Website by Marketing Market | Adatkezelési tájékoztató | Ügyféltájékoztató

cards