Milyen lehetőségeink vannak, és mit mond a jogszabály?
A lifelong learning ma már nem csupán egy választás, hanem egy életforma, melyet mindenki képvisel, aki nem szeretne leragadni egyhelyben. Az élethosszig tartó tanulás segítségével tudunk egyről a kettőre jutni, és természetesen nem csupán a munkahelyünkön jelenthet ez pozitív változásokat, hanem tudásunk, így személyünk is mindig gazdagabb és gazdagabb lesz. Sok kérdést felvet azonban a téma, ha munka mellett, illetve kifejezetten a munkához kötve szeretnénk vagy kell továbbtanulni.
Elsősorban nem mindegy, hogy iskolarendszeren belüli vagy kívüli továbbtanulásról van szó. Iskolarendszerű képzésről akkor beszélünk, ha a résztvevők a képzést folytató intézménnyel tanulói/hallgatói jogviszonyban állnak. Sokan járnak OKJ-és tanfolyamokra is, ezek lehetnek iskolarendszerűek, de iskolarendszeren kívüliek is. Azt, hogy adott képzés melyiknek minősül, a képzésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján lehet eldönteni.
Tételezzük fel, hogy iskolarendszeren belüli kurzusra járunk. Ilyenkor milyen támogatásra, juttatásra számíthatunk, és milyen járulékterhekkel kell számolnunk vajon? „A 2017. január 1-jétől hatályos Szja-tv. az iskolarendszerű képzési költségének munkáltató által történő átvállalását már nem sorolta a béren kívüli juttatások közé. De úgy rendelkezett, hogy a munkáltató 2016. december 31-ét követően a 2016. december 31-én hatályos 71. § (6) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételekkel, de értékhatár nélkül egyes meghatározott juttatásként nyújthat tanulmányi támogatást.”
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkakörünk betöltéséhez szükséges, illetve a tevékenységünkkel összefüggő szakmai ismeretek bővítésére szolgál a képzés elvégzése, és a munkáltató ehhez tanulmányi támogatást nyújt, akkor neki kell az ehhez tartozó járulékterheket viselnie. Ez szám szerint az átvállalt költség összegének 1,18-szorosa után 15% szja-t és 19,5% ehót jelent.
Az idei évtől az iskolarendszerű képzés támogatásának költsége minden esetben jogviszonyos jövedelemnek, vagyis bérjövedelemnek számít. Emiatt tehát abból egyéni adót és járulékot is le kell vonni. Abban az esetben, ha a munkáltató a teljes tandíjat oda szeretné adni tanulmányi támogatás jogcímen, akkor a díj összegét muszáj bruttó összegre emelnie (fel kell bruttósítania), és azt kell odaadnia a munkavállalónak. Viszont amennyiben a munkáltató azt választja, hogy elutalja az iskolának a foglalkoztatott tandíját, akkor a munkavállalónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége lesz. Ezt – ha a dolgozó hozzájárul -, a munkáltató levonhatja a béréből, és rendezheti a NAV felé.
Mindezzel szemben, az iskolarendszeren kívüli képzés jelenleg adómentes, amennyiben az szükséges a munkavégzéshez. Illetve abban az esetben is, ha olyan továbbtanulásról van szó, mely feltétele annak, hogy a munkavállaló az adott tevékenységet el tudja látni. Ilyenkor ezt a munkáltató biztosítja a foglalkoztatott részére.
Nem árt azzal sem tisztában lennünk, hogy pontosan mi minősül képzési költségnek, mit lehet ebbe beleszámítani? Elsősorban természetesen az oktatási szolgáltatás ellenértékét – vagyis az adott oktatási időszak tandíját, költségtérítést, vizsgadíjakat -, melyről a képzőintézmény számlát állít ki. Ezen felül ide sorolhatjuk a tankönyvek és szükséges taneszközök árát is.
Mindezeket figyelembe véve felmerülhet az a kérdés is, hogy mi van akkor, ha a munkáltató kötelezővé teszi egy tanfolyam elvégzését, de az iskolarendszeren belül valósul meg? Ebben az esetben mi lesz a járulékterhekkel, át tudja-e vállalni azokat a munkáltató a munkavállalótól? A válasz kecsegtető, ugyanis a kötelezően elrendelt képzésre nem köthető tanulmányi szerződés. Így annak minden költsége a munkáltatót terheli, akinek emellett biztosítania kell a tanfolyam elvégzéséhez szükséges szabadidőt is. Viszont, ha a foglalkoztatott nem teljesíti a képzést az előírtak szerint, akkor a kifizetett összeg ugyan nem követelhető vissza tőle, de munkajogi szankció alkalmazható, tehát például megszűnhet a munkaviszonya. Az, hogy egy képzés kötelezően elrendeltnek számít-e vagy sem, illetve, hogy tanulmányi szerződés alapján támogatja-e a munkáltató vagy sem, már munkajogi kérdéskörbe tartozik.
