fbpx

A jubileumi jutalomra jogosító idő kiszámítása

jubileumi jutalom

16 ápr

2019

A jubileumi jutalomra jogosító idő kiszámítása

Beleszámít vagy sem? – A jubileumi jutalomra jogosító idő kiszámítása, fizetés nélküli szabadság esetén

Amennyiben valamilyen okból kifolyólag fizetés nélküli szabadságra kell mennünk, akkor könnyen felvetődhet pár kérdés. Nyilván nem mindegy az sem, hogy milyen célból van szükség a fizetés nélküli szabadságra. Például, ha külföldi tanulás, vagy éppen a munkáltató általi kiküldetés miatt kell egy időre „megszakítani” munkánkat, akkor az voltaképpen tényleg megszakításnak minősül?

Nagyon fontos kérdés ez abban az esetben, ha valaki a közalkalmazotti szférában dolgozik. Hiszen ebben az esetben a jubileumi jutalom szempontjából valóban érdekes lehet a válasz. „A Kjt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A figyelembe veendő közalkalmazotti jogviszony idejét a Kjt. 87/A. §-ának (1)-(2) és (5) bekezdései alapján kell számolni.”

És, hogy pontosan mit is lehet ebbe beszámítani? Először is a Kjt. (közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) hatálya alá tartozó munkáltatónál (költségvetési intézménynél) 1992. július 1-jétől munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időnket. Ezen felül az Áttv. (állami tisztviselőkről szóló törvény), a Kttv. (közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény), a korábban hatályos Ktjv. (kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény) és Ktv. (köztisztviselők jogállásáról szóló törvény) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban eltöltött idő. Valamint ide sorolandó a kormánytisztviselői-, kormányzati szolgálati-, közszolgálati-, állami szolgálati-, illetve ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő is.

Beszámítható időt képez ugyanakkor a katonai, rendvédelmi szervnél eltöltött szolgálati jogviszonyok időtartama, illetve a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati-, vagy munkaviszonyban töltött idő is. Továbbá a hivatásos nevelőszülői-, és a nevelőszülői foglalkoztatási-, valamint az állami vezetői szolgálati jogviszonyok időtartama is.

A törvény a fent felsorolt jogviszonyok szünetelésének időtartamai tekintetében nem tesz említést arról, hogy ezek ne lennének beszámíthatók a jogosító időbe. Erről akkor beszélünk, ha a munkavégzés, illetve a bérfizetés kötelezettsége valamilyen okból kifolyólag szünetel. Persze vannak olyan esetek, amikor a szünetelés időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. Ilyen lehet például a gyakornoki idő vagy a végkielégítés jogszerző ideje. Ezen esetekről az adott jogintézmény tekintetében a Kjt. külön és kifejezetten rendelkezik.

A fent leírtak alapján, és azokat figyelembe véve tehát elmondható, hogy a fizetés nélküli szabadság időtartama beszámít a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Ezen felül, ha a munkáltató általi kiküldetésről beszélünk, akkor szintén bele kell számolni ezt az időszakot is. Hiszen ebben az esetben ugyanúgy munkavégzéssel töltött időről beszélünk. Még akkor is, ha a munkavégzés helye eltér a munkáltató székhelyétől, vagy éppen külföldön kellett dolgoznunk.

Önnek is van munkaügyi kérdése?

Próbálja ki szolgáltatásunkat és legyen az előfizetőnk

További információ

Copyrights © 2018. All rights reserved | Website by Marketing Market | Adatkezelési tájékoztató | Ügyféltájékoztató

cards