fbpx

Betegszabadság és táppénz

Betegszabadság

10 ápr

2019

Betegszabadság és táppénz

Amikor munkaszüneti nap is beleesik a keresőképtelenség időtartamába

A keresőképtelenség nem válogatja meg, hogy mikor, milyen időszakban és mennyi ideig bukkan fel, mindennapjainkat megzavarva. Mivel az év tele van tűzdele munkaszüneti napokkal, ezért sokszor eshet bele keresőképtelenségünk időszakába is egy-egy alkalom. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogyan számoljunk a betegszabadság idejével, illetve mikortól kaphatunk táppénzt. Nézzük meg ezt egy konkrét esetre vetítve!

Tegyük fel, hogy az órabéres munkavállaló 2018. augusztus 13. és 2018. szeptember 7. között volt keresőképtelen. Ebben az esetben vajon melyik naptól lett jogosult a táppénzre? Feltételezésünkben lényeges információként kell, hogy szerepeljen, hogy ez ebben az évben az első ilyen alkalom. Ez azért fontos, mert az Mt. (Munka Törvénykönyve) szerint a munkáltató a munkavállaló számára, betegség miatti keresőképtelenség esetén, annak tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

A következő hangsúly természetesen a munkanapon van, hiszen az említett periódus egy munkaszüneti napot is tartalmaz, az augusztus 20.-át. Éppen ezért felvetül a kérdés, hogy erre napra kaphatunk-e betegszabadságot, vagy sem? Ugyancsak az Mt. indoklására hivatkozva csak abban az esetben számíthatunk betegszabadságra ezen a napon, ha egyébként dolgoztunk volna. Tehát, ha a munkáltató a munkavállaló számára a munkaszüneti napra munkaidőt osztott be, azaz ezen a napon a munkavállalónak munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége lett volna. Ez teljesen logikus, hiszen ebben az esetben a munkaszüneti nap automatikusan munkanapnak számított volna, és ez abszolút független attól, hogy a munkavállaló beteg, vagy egészséges.

„Az Eb-tv. 46. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt a keresőképtelenség tartamára jár.” Emellett azonban figyelembe kell venni ugyanezen törvény (2) bekezdését is, mely azt határozza meg, hogy ha a biztosított részére betegszabadság is jár, táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.

A számításunkba bele kell venni azt is, hogy – szintén az Eb-tv. szabályozása szerint – táppénz minden naptári napra jár, beleértve a heti pihenőnapot és munkaszüneti napot is. Ugyanakkor „az Eb-tv. a 47. §-ban meghatározza azt is, hogy nem jár táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn.”

Mindezeket összegezve tehát térjünk vissza a konkrét kérdésre. Amennyiben a munkavállaló nem volt beosztva augusztus 20.-ára, abban az esetben a betegszabadság utolsó napja 2018. szeptember 3. volt. Így 2018. szeptember 4-től szeptember 7-ig volt jogosult a tápénzre. Viszont, ha a dolgozónak munkába kellett volna állnia augusztus 20-án, akkor már más a helyzet. Ebben az esetben a betegszabadság már augusztus 31-én lejárt volna, és már szeptember 1-jétől jogosult lett volna a táppénzre, hiszen keresőképtelensége a következő munkanapon, vagyis szeptember 3-án még mindig fennállt volna.

Önnek is van társadalombiztosítási kérdése?

Próbálja ki szolgáltatásunkat és legyen az előfizetőnk

További információ

Copyrights © 2018. All rights reserved | Website by Marketing Market | Adatkezelési tájékoztató | Ügyféltájékoztató

cards